Az amerikai mozijegyeladás alapján a Shrek 2 a legtöbb bevételt hozta 440 millió dollárral az idén nyáron, a Fahrenheit 9/11 című film pedig 119 millióval a kilencedik helyen áll. Az Entertainment Business Group viszont a kiadás-bevétel alapján vizsgálta a nyári filmfelhozatalt, és egészen más eredményt kapott. A Fahrenheit 9/11 került a második helyre.

Az Entertainment Business Group (EBG) kaliforniai üzletszolgáltató cég állította össze az költséghatékonyság alapján összeállított alternatív bevételi listát. Az új megközelítéssel azt vizsgálták, hogy az egyes filmek mekkora jegybevételt értek el a forgalomba hozatalt követő héten, és ezt vetették össze a produkció előállítási, marketing és forgalmazási költségével.

Fahrenheit kasszát robbantott

Az EGB számításai szerint a Fahrenheit 9/11 a nyitó héten 23,9 milliós bevételt produkált, ami 70 százaléka annak a 34 millió dollárnak, amibe a film forgatása és forgalmazása került. Michael Moore filmjét egyedül a Shrek 2 tudta túlszárnyalni 108 milliós bevétellel az első héten, ami szembeállítva a 127,5 millió dolláros előállítási és forgalmazási kiadással, 85 százalékos költséghatékonyságot produkált.

A meglepően jó eredmény John J. Lee Jr., az EGB egyik társalapítója szerint két tényezőnek köszönhető. Az egyik az alacsony, 6 milliós előállítási költség, másik pedig az a nagyon magas jegybevétel, amit alapvetően az amerikai választási hadjárat generált.

Az EGB kalkulációja szerint a nyári filmes toplista másik győztese A tanya című Disney produkció. Az alternatív listán a film a tizenegyedik helyről felkerült a harmadikra. Hasonló a helyzet a Dodgeball: A True Underdog Story című filmmel is, amely a tizedik helyről ugrott fel a negyedikre, és az Alien vs. Predatorral is, amely a tizenhatodikról a nyolcadikra kapaszkodott fel.

Lassan indult a Pókember

Ebben az összehasonlításban nagy vesztesnek számít a Pókember 2, ami 200 milliós forgatási és 63 milliós forgalmazási költségével a régi, jegybevételi lista második helyéről lecsúszott az új rangsor tizenegyedik helyére. A film kiadásaival szemben csak 88,2 millió dollár első heti bevétel áll, ami mindössze 34 százalékos költséghatékonyságot jelent.

Az EGB analízise sok előzetes feltételt is megkövetel. A lista beszámítja a forgalmazók kiadásait, beleértve az észak-amerikai média költségeit, marketing- és kiadványdíjakat, de nem tartalmazza konkrétan a forgalmazás árát, ami becslésen alapul.

A EGB szempontja érdekes és eredeti ugyan, de a nagy költségvetéssel készült filmekkel szemben diszkriminatív. Ahhoz például, hogy a Pókember 2 legyőzze Moore demagóg dokumentumfilmjét, kétmilliárdos bevételt kellett volna produkálnia az első héten. Hasonlóan téves kép alakulhat ki azokról a filmekről, amelyeknek hosszabb a kifutásuk, mint például a The Notebook.